SIPOS-HEGYI KILÁTÓ
A Balaton partján egyedül erről a helyről látható tiszta, páramentes időben teljes hosszában, Keszthelytől Keneséig Közép-Európa legnagyobb állóvize, a Balaton.
"Maga a fonyódi hegy valóságos kis múzeuma a Balaton történetének s minden tekintetben megérdemli a részletes megtekintést. Egyúttal a Balaton környékének egyik leggyönyörűbb üdülőhelye s talán innen a legszebb a Tapolcai-medence vulkáncsoportjának képe. Ilyen tájképet nemigen látni többet Európában!"
/Cholnoky Jenő 1870-1950 földrajz professzor, egyetemi tanár, akadémikus, a Balaton-kutatás kimagasló egyénisége, az egyetemes földrajztudomány nemzetközi hírű tudósa és népszerűsítője, a Balaton nagy szerelmese/
A Sipos-hegy krónikája: Sipos József a Csehiben lakó Szentes testvérektől vette meg 1868-ban a hegytetőtől a mai Fő utcai ABC-ig lenyúló saroktelket, amelyen akkor még szőlő és pince állt. A fonyódi kettős kúp keleti csúcsát ebben az időben nevezték el Sipos-hegynek. Régebben a kilátót, mely 1987-ben épült a postai mikrohullámú átjátszók miatt - Postás-kilátóként jelölték, mely 15m magas és 76 lépcső vezet az 1. szintjére.
Geológia: A Tapolcai-medence vulkanikus tanúhegyeinek "kistestvérei" a fonyódi Sipos-hegy (207m) és a Várhegy (233m). A Sipos-hegy kőzete, a vulkáni működés eredményeként megszilárdult bazalt a környék legfőbb útépítő köve lett. A Balaton déli partján ez az egyetlen bazalthegy.
Növényzet: A Sipos-hegy főbb alkotó fafajtái a csertölgy és a virágos kőris. De ebben a zöldövezeti rendeltetésű erdőrészben sok kocsányos, kocsánytalan tölgyet, cserfát, mezei juhart, mezei szilt, közönséges borókát is találhatunk.
Az aljnövényzet egy része a terület nyári párás, hűvös mikroklímájára utal.
Állatvilág: A Sipos-hegy erdeje bővelkedik énekesmadarakban. Többek között találkozhatunk itt erdei pinttyel, barát cinegével és poszátával, szürke légykapóval, erdei szürkebeggyel, vörösbeggyel, fekete rigóval. Hallhatjuk a kakukk, a fülemüle énekét, az erdei fülesbaglyok és macskabaglyok huhogását, valamint a fekete harkályok, a kis- és nagy fakopáncsok kopogtatását is. Az erdő apró lakói még az európai sün, vakond, közönséges denevér; rágcsálók közül a közönséges erdei egér és a mókus. A rovarok, csigák és a pókok rendjéből kis szemtjánosbogárral, a közismert hétpettyes katicabogárral, szarvasbogárral, éti csigával és a koronás keresztespókkal találkozhat a figyelmes látogató. Őszi időszakban kormos-, dolmányos-, vetési varjak, hollók köröznek, kárognak a ködös hegyen csendben álló csupasz fák ágai felett.
Sipos-hegyi kilátó: Nyitva tartás: hétfő-vasárnap: 10:00-20:00 Belépő: felnőtt, nyugdíjas, diák: 150Ft gyermek: 50Ft távcső bérelhető: 150Ft
A kilátó viharos időben zárva tart.
"Maga a fonyódi hegy valóságos kis múzeuma a Balaton történetének s minden tekintetben megérdemli a részletes megtekintést. Egyúttal a Balaton környékének egyik leggyönyörűbb üdülőhelye s talán innen a legszebb a Tapolcai-medence vulkáncsoportjának képe. Ilyen tájképet nemigen látni többet Európában!"
/Cholnoky Jenő 1870-1950 földrajz professzor, egyetemi tanár, akadémikus, a Balaton-kutatás kimagasló egyénisége, az egyetemes földrajztudomány nemzetközi hírű tudósa és népszerűsítője, a Balaton nagy szerelmese/
A Sipos-hegy krónikája: Sipos József a Csehiben lakó Szentes testvérektől vette meg 1868-ban a hegytetőtől a mai Fő utcai ABC-ig lenyúló saroktelket, amelyen akkor még szőlő és pince állt. A fonyódi kettős kúp keleti csúcsát ebben az időben nevezték el Sipos-hegynek. Régebben a kilátót, mely 1987-ben épült a postai mikrohullámú átjátszók miatt - Postás-kilátóként jelölték, mely 15m magas és 76 lépcső vezet az 1. szintjére.
Geológia: A Tapolcai-medence vulkanikus tanúhegyeinek "kistestvérei" a fonyódi Sipos-hegy (207m) és a Várhegy (233m). A Sipos-hegy kőzete, a vulkáni működés eredményeként megszilárdult bazalt a környék legfőbb útépítő köve lett. A Balaton déli partján ez az egyetlen bazalthegy.
Növényzet: A Sipos-hegy főbb alkotó fafajtái a csertölgy és a virágos kőris. De ebben a zöldövezeti rendeltetésű erdőrészben sok kocsányos, kocsánytalan tölgyet, cserfát, mezei juhart, mezei szilt, közönséges borókát is találhatunk.
Az aljnövényzet egy része a terület nyári párás, hűvös mikroklímájára utal.Állatvilág: A Sipos-hegy erdeje bővelkedik énekesmadarakban. Többek között találkozhatunk itt erdei pinttyel, barát cinegével és poszátával, szürke légykapóval, erdei szürkebeggyel, vörösbeggyel, fekete rigóval. Hallhatjuk a kakukk, a fülemüle énekét, az erdei fülesbaglyok és macskabaglyok huhogását, valamint a fekete harkályok, a kis- és nagy fakopáncsok kopogtatását is. Az erdő apró lakói még az európai sün, vakond, közönséges denevér; rágcsálók közül a közönséges erdei egér és a mókus. A rovarok, csigák és a pókok rendjéből kis szemtjánosbogárral, a közismert hétpettyes katicabogárral, szarvasbogárral, éti csigával és a koronás keresztespókkal találkozhat a figyelmes látogató. Őszi időszakban kormos-, dolmányos-, vetési varjak, hollók köröznek, kárognak a ködös hegyen csendben álló csupasz fák ágai felett.
Sipos-hegyi kilátó: Nyitva tartás: hétfő-vasárnap: 10:00-20:00 Belépő: felnőtt, nyugdíjas, diák: 150Ft gyermek: 50Ft távcső bérelhető: 150Ft
A kilátó viharos időben zárva tart.
